Farsangi szokások

A farsangot Magyarországon már a középkor óta ünnepelik. Míg a királyi udvarokban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban a farsang volt a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. Nagy evés, ivás, mulatozás volt a jellemző ebben az időszakban. A farsangi állarc és a féktelen tánc jelentette a szabályok kigúnyolását, mely igazi tetőfokára a hamvazószerdát megelőző héten éri el. A farsang és a báli szezonhoz semmiféle vallási ünnep nem kötődik, mégis gazdag néphagyománnyá fejlődött az idők során, ami máig megmaradt és valószínűleg a következő évszázadokban is fennmarad.

Magyarországon
A keresztény vallás szerinti nagy böjt hamvazószerdától kezdődik és egészen nagyszombat délig tart. Mindez a 40 nap szolgál Jézus feltámadásának ünnepe előtti felkészülésre. A böjt a bűnbánat külső megnyilvánulása.

Az egyház által az ördög ünnepének tartott, és sokszor tiltott ünnepünk a farsang. Évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek.

A farsang ideje Vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart.
Az egyházi ünnepek biztos pontja a húsvét, amelyhez képest számolnak minden más ünnepet, így a farsangot is. A húsvét, mint tudjuk a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ettől kezdve kell visszaszámolnunk negyven napot, és megkapjuk az ördög ünnepének utolsó napját, hamvazó szerda dátumát, ami idén március 12-ére, éppen Gergely napjára esik.
Farsang szavunk a bajor-osztrák vaschang szóból származik, s eredetileg csak a böjt előtti napokat jelentette.Az ünnep három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd. Húshagyó keddet követően, ahogy a neve is mutatja, már nem volt szabad húsételeket fogyasztani, megkezdődött a negyven napos nagyböjti időszak.
Azért, ahogy mondani szoktuk "paraszt ember nem hülye, csak paraszt", nem hagyta a maradékot kárba veszni, kitalált hát egy napot, amikor büntetlenül megehette a maradék húsokat, ez pedg az ún. csonkacsütörtök, (ebből kerekedett ki a TORKOS CSÜTÖRTÖK!)hamvazó szerda utáni csütörtök.
Legtöbb farsangi szokásunk az időszak utolsó három napjához kapcsolódik: különböző köszöntők, maszkos, alakos felvonulások, dramatikus játékok.
Farsangi köszöntők általánosan ismertek voltak a magyar nyelvterület nagy részén. Egy köszöntő ének szövege a Dunántúlról:

Hipp, hopp, fassang!
Itt ölték az ártányt,
nem adják a máját,
csak a szaslonnáját.
Adjon az Úristen
ennek a gazdának,
nyolc-tíz ökröt,
öt-hat lovat,
sok kulacs bort,
sok kalácsot!
Olyan egészségös legyen minden családtagja, mint a makk!

Elterjedtek voltak a vénlány és vénlegénycsúfolók is:

Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a maszkos alakoskodás azonban még korábban gyökerezik, egészen az antik görög, római, germán pogány szokásokig nyúlik vissza.
A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, melyben a rémisztő maszkok, a zajkeltés és hangoskodás mind a tél elijesztésére, kiűzésére szolgálnak.